Tollsercegéssel átszőtt csendben,
Egy csészényi gőzölgő kávé a kézben,
Kortynyi idő…
Egy sornyi gondolat…
…Számlálhatatlanul…
Egymás fölött s alatt.
Elme kifeszített víztükrébe
Kavicsokat dobva,
Figyelni várakozva,
Ahogyan karikákba
Az élet önmagát megrajzolja.
0 Megjegyzések