Kezdetben nem volt Én, s nem volt Te..
Kezdetben a Lét Óceánjában Egyek voltunk..
Nem tudtam, hogy vagy..
Nem tudtam, hogy egyszer majd leszel..
Nem volt múlt, jelen, jövő..
Nem volt anyag, sem tér..
Nem volt semmi..
Volt a Minden..
Ezáltal lettünk..
A Szellem áldozatot hozott..
Isten teret nyitott..
Elkezdődött a megsokszorozódás..
Kiáramoltunk úttalan..
A tér létrejött..
Elváltunk..
Azóta járom a világot..
Kozmikus létformákat bejárva..
MERT kereslek !!
Vártalak.. Sokáig..
Hittem, hogy megtalálsz..
Alig mertem mozdulni,
Nehogy elmenjünk egymás mellett..
Mert alaktalan a Lélek..
Formailag pedig változó..
Féltem, hogy nem találsz meg..
Sokszor találkoztunk pedig,
S nem ismertelek fel..
Mert szívem egy benső képhez kötötte léted..
A vágy, hogy Veled újra EGYÜTT legyek vakká tett..
Nem adom fel !
Soha !
Itt vagyok, anyagba zárva a forma világába..
Más lettem, s Te is..
Benső Tűz szikrája,
Mely átalakulásra kényszerít,
Hogy megtalálj.
Forró ez, égeti testem, lelkem..
(Budapest, 2011.szeptember14.)
0 Megjegyzések