Ternyák Balázs: Nem ide születtem

Történelem könyvben

tinta nélküli lap,

üres házban padlóként

leszögelve,

haldoklónak végjáték,

nap-nap utulsót ölelve,

szívben első tusa,

festő hallgatag képe.

Sodrás csillámló patakban,

élénk színeknek elszürkült fénye,

fájdalom gyönyörben,

élet sors döntő érve,

halandók közt gödörben

vagyok. Lassan huszonkét éve.