Régi vágyam volt barangolni
Székelyföld mesés tájain,
Megállni fönn a Hargitán.
Szabad levegőjét
Mélyen tüdőmbe szívni,
S hallgatni a csendet napnyugta után.
Fenyvesek mélyén vágytam csatangolni
Süppedő zöld mohaszőnyegen,
S időzni kinn az esztenán.
Pásztorokkal szólni,
Friss ordát kóstolni,
S szagos szénán hálni fényes éjszakán.
És régóta vágytam jobban megismerni
A székelyek mindennapjait,
Betérni házuk ajtaján.
Hazulról érkezve
Otthon lenni köztük,
Hisz lélekben e néppel közös a hazám!
0 Megjegyzések