Jó volna végre... végre hazamenni
még ha nem is más az, mint egy puszta szik
puha nyugalmában együtt megpihenni,
és érezni, hogy csöndje fülünkbe veszik.
Jó volna bizony, hazamenni, Édes,
még ha nem is más az, mint faágak rése
együtt éreznénk, mily örömre képes
szívünk, ha átjárja a lomb hullámverése.
Jó volna végre... végre hazamenni
még ha nem is más az, mint egy vízmosás
gyűrűző ölén együtt lelkesedni,
míg hallgatjuk, mit mesél a kiszikkadó sás.
Jó volna bizony, hazamenni, Édes,
még ha nem is más az, mint hajó tengeren
odabújnék hozzád, engedném, hogy védhess,
bár semmitől se félnék, ha otthon vagy velem!
0 Megjegyzések