Macskaköves út mentén,
járdaszegély peremén,
míg némán állsz,
tétován nézel felém,
sínekre villan a fény.
Kezem szorító melege,
télben fázós szerelmem,
puha kesztyűbe bújt.
Utolsó villamosra várva,
csókba zárva.
Szakít szét a szél,
míg ablaküveg leheletén,
szívet rajzol a kéz.
járdaszegély peremén,
míg némán állsz,
tétován nézel felém,
sínekre villan a fény.
Kezem szorító melege,
télben fázós szerelmem,
puha kesztyűbe bújt.
Utolsó villamosra várva,
csókba zárva.
Szakít szét a szél,
míg ablaküveg leheletén,
szívet rajzol a kéz.
0 Megjegyzések