Kárhozatra ítélt csontok
verik az ajtót a föld alól,
kiket az égiek nem fogadtak be.
Ég és Föld között
bolyongnak fehéren.
Szemük fénytelen szemgödre
üzeni, hogy van még
hit, remény s szeretet
a megcsalt ábránd, s
gyöngykagyló mélységes
csöndjében elzárva.
0 Megjegyzések