Gulyás Ilona: Szülőhelyem

Most messze már a táj, hol egykoron

búzatáblák köszöntek.

Apám lova húzta a kocsit,

Anyám iskolába kézen fogva vezetett.

A véres október ott is gyilkolt. –

Gyerekkorom védtelen emlékei,

fiatalságom dolgos évei

tükröződnek olykor rám.

A negyvennégy év hozzám vissza jár.

Fejfák idézik múltamat,

csontjaik felett virágok nyílnak.

Rákospalota volt hazám

kísérnek az ősi csillagok