Ma kék égre ébredtem,
minden csupa fény!
Törékeny lelkemben
éled a remény!
Talán jó nap lesz,
talán újra szép,
szebbé válik bennem
a szörnyű kép!
Kép a jövőről, mely
tegnap tűnőben volt.
Minden lüktet, él,
s a szívem sem holt!
Ébred a remény
nem hagy el engem.
Hogy szebb legyen minden,
mindent meg kell tennem!
A kevésbé jóért is
hogyha szépet adok, talán
részletekben, de
én is szépet kapok!
És megbecsülök majd
mindent, amit az élet ad!
Hisz elfecsérelni azt,
mégsem jó, nem szabad!
Nyisd ki te is szíved,
vedd észre a szépet!
Visszatér majd hozzád,
elveszett reményed!
Te vagy az álmod,
léted, saját teremtője.
Tőled függ tiéd és
gyermeked jövője!
Tanuld meg feledni,
eldobni a múltat.
Keresd meg az igazi,
a neked szánt utat!
Tudom, nagyon nehéz.
Én is keményen küzdök!
Néha zord mocsárban,
néha forrásvízben fürdök.
Jó ha van segítség, de
hidd el minden rajtad múlik!
A hervadt virág helyén,
újra csodás virág nyílik!
Nem kell higgyél másban
csak saját magadban!
Megteszem, teremtem! És
tudom, jó úton haladtam!
A szívedben van, őszinte
lelked csodás kulcsa.
Ha nem félsz, belépsz
és felépíted újra.
Olyan új falakkal
melyeken van ajtó,
s azt engeded be
majd, aki hozzád jó.
És boldog leszel újra
ha mindent megteszel!
Lassan de biztosan,
elégedett leszel!
0 Megjegyzések