Dehogy gondolom,
hogy embernek lenni egyszerű.
Úszunk az árral, és amerre lépünk,
kétely vesz körül mindenütt.

Izgalomra csak
arcának látványa ad okot,
zaklatott a tekintette,
mintha aranyásó lenne.

Sehol sincs már béke.
Ott sem ahol hallgatnak a fegyverek.
Az ember eszköz, és nem cél.

Kant összetépné
Az erkölcsök metafizikáját.

Lakatlan szigetre költözve is
lapos közhelyeket pufogtatnánk.
Ácsolnánk egy akasztófát.

Belevésnénk, hogy:
szerelem.