Lupsánné Kovács Eta - Tavaszi hajnal

Lebben a nyárfa halványzöld ága,
tócsatükörben nézi magát,
ingovány szélén, a mocsár mélyén,
lombjára csillag rak koronát.

Hajnali csendben madárka rebben,
sűrű vadonban tavaszra vár,
harmattól ázik, napfényre vágyik,
fészkében karcos szél muzsikál.

Ébred az erdő fáinak ága,
mozdul a lárva a kéreg alatt,
vége a télnek, pezsdül az élet,
hajnali köd már széjjelszakadt.