Esthajnali homályban eszméltem tisztán,
Rég nem próbáltam megfogni a kezedet,
Zavartság önt el, ha meglátlak az utcán,
Rég nem kerestem sötétben a szemedet.
Ha vágytam is, hát meddőn vágyhattam,
Lenéző pillantásod száguldott felém,
Botorság könnyeim hullatni a patakba,
Szavad úgysem lehet már szűzi szenvedély...
És az én kis hangom csak lassan elhalkul...
Kérészléttel áhítja forró testedet.
Ábrándozások és álmok, sok ámítás...
Fájó kéjjel marják sebbé a szívemet.
Esthajnali homályban eszméltem tisztán,
Rég nem próbáltam szívbe zárni szemedet,
Zavartság önt el, ha meglátlak az utcán,
Rég nem kerestem sötétben a kezedet.
Rég nem próbáltam megfogni a kezedet,
Zavartság önt el, ha meglátlak az utcán,
Rég nem kerestem sötétben a szemedet.
Ha vágytam is, hát meddőn vágyhattam,
Lenéző pillantásod száguldott felém,
Botorság könnyeim hullatni a patakba,
Szavad úgysem lehet már szűzi szenvedély...
És az én kis hangom csak lassan elhalkul...
Kérészléttel áhítja forró testedet.
Ábrándozások és álmok, sok ámítás...
Fájó kéjjel marják sebbé a szívemet.
Esthajnali homályban eszméltem tisztán,
Rég nem próbáltam szívbe zárni szemedet,
Zavartság önt el, ha meglátlak az utcán,
Rég nem kerestem sötétben a kezedet.
