Tudta, hogy a Louvre legnagyobb festménye pont a Mona Lisával szemben található? Vagy, hogy milyen hangot ad ki Phalarisz ércbikája miközben élve megsütnek benne egy embert? Ilyen és ehhez hasonló művészettörténeti és kultúrtörténeti érdekességre bukkanhatunk az elsőkönyves Zima Szabolcs A makedón összeesküvés című regényében.
Bár szerkesztőként már több képzőművészettel foglalkozó könyv elkészítésében is részt vettél, azonban A makedón összeesküvés az első regényed. Mi késztetett a megírására?
Miközben könyvszerkesztőként dolgoztam, soha nem jutott eszembe egy saját könyv megírása, de tavaly nyáron megjelent az Ulpius-ház Könyvkiadó regény- és novellapályázata, amire úgy éreztem, hogy nekem is jelentkeznem kell. Beadtam rá egy regényrészletet, amit egészen odáig csak magamnak írogattam. Miután befejeztem és elolvasták, jelezték, hogy szeretnék kiadni.
Miért pont krimit írtál?
Ez volt számomra a leginkább testhezálló. Egy írónak kulcsfontosságú, hogy érdekelje az, amiről ír, hogy szívesen dolgozzon rajta nap mint nap. Ezt pedig csak akkor tudja megtenni, ha ő is szívesen olvassa az ilyen történeteket. A művészettörténeti thrillerek, krimik nagy kedvenceim, kezdve Dan Browntól Steve Berryn át egészen José Rodrigues Dos Santosig. Ki akartam próbálni, vajon nekem is sikerülne-e ilyen művet írni.
Európai szereplőket és helyszíneket használsz, miért lett a főhős angol?
A magyar krimiknek nagy divatja van manapság, és nem is zárom ki, hogy a későbbiekben ezzel foglalkozzam, de elsőkönyves íróként úgy gondoltam, hogy tágabb mozgásteret és több kapaszkodót ad, ha az egész világot választom helyszínül. Egy magyar kultúrtörténeti thriller is érdekes, de szerintem ahhoz egy kicsit biztosabb kéz kell, és ez lehet, hogy nekem még nincs meg.
A történet felvet némi hasonlóságot a Titkok könyvtára című filmmel, hiszen a főhősünk a British Library alkalmazottja, bár nem épp a szokásos könyvtárosi feladatkörrel.
Valóban. Erre én is akkor döbbentem rá, amikor már elkészültem a könyvvel és újraolvastam. Ekkor vált számomra is nyilvánvalóvá, hogy több filmből, könyvből is vettem ötleteket, bár nem tudatosan. A Titkok könyvtára, az Indiana Jones, a Múmia, a Nemzet aranya mind hatással voltak rám, és nem szándékosan, de egy-egy, a filmekéhez hasonló motívum nálam is megjelenik, akár a helyszínek, akár a cselekmény esetében. Összességében viszont úgy érzem, hogy sikerült eredeti művet írnom.
Dan Brown Da Vinci-kódja is többször előkerül a regényben. A két hős előszeretettel hivatkozik rá köztudott információk forrásaként. Miért vontad bele az ismert bestsellert a történetbe?
Fontosnak tartottam, hogy bizonyos modern, mindennapi használati eszközök, mint például egy táblagép, vagy egy olyan könyv, mint a Dan Brown-regény megjelenjen a történetben, mert ezeket jól ismerik az emberek, és így kicsit közelebb hozzák az olvasót a könyvhöz. Ami a Da Vinci-kódot illeti, vannak közös helyszíneink, ilyen például a Louvre is, de míg Dan Brownnál a Mona Lisa a központi elem, addig az én esetemben az azzal szemben lévő elhanyagolt festmény, ami egyben a Louvre legnagyobb képe is. Kikacsintok és ellenpontozok egyszerre, mert még a látszatát is el szeretném kerülni annak, hogy a két regény valamilyen módon összefügg egymással.
A makedón összeesküvés érdekessége, hogy olyan művészettörténeti és kultúrtörténeti tényekre hívja fel a figyelmet, amik kevésbé ismertek: mint például Phalarisz ércbikájának története. Nem csak szórakoztatni, de tanítani is szeretnél a regénnyel?
Rengeteg tanultam magam is, miközben az anyagot gyűjtöttem a könyvhöz. Annak idején szerkesztettem egy könyvet, aminek A művészet 100 legnagyobb rejtélye volt a címe, és abban számos ilyen, szinte ismeretlen érdekesség volt. Azt szerettem volna ezekkel a kuriózumokkal elérni, hogy ne csak a krimi szál legyen a történetben, hanem olyasmi is, ami ad valami pluszt az olvasóknak. Ami nem csupán egynyári olvasmánnyá, de egy kissé maradandóbbá teszi a regényt.
Szerinted mennyire jellemző a mai írókra, hogy ilyen pluszinformációkat is beleszőnek a regényeikbe? Ez lehet a jövő: a ponyvairodalom, ami egyszerre szórakoztat és tanít?
Véleményem szerint egyre jellemzőbb lesz ez az irányvonal. Ennek az egyik oka az a kisebbfajta forradalom, ami jelenleg a könyviparban zajlik az elektronikus könyvkiadás által. A jövőben már nem a forma lesz a meghatározó, hanem az, hogy minél értékesebb tartalmat jutassunk el az emberekhez. Azokat a könyveket szeretem igazán én is, amiken látom, hogy a szerző heteket-hónapokat kutatott a megírása előtt. Ezektől a regényektől az olvasó mindig kap valami pluszinformációt, aminek valószínűleg magától nem nézett volna utána. Olyan helyről kap tudást, ahonnan nem is várta volna.
Lesz folytatása Patrick Foster történetének?
Igen, A makedón összeesküvés szereplőgárdájával szeretnék több könyvet is kiadni, a következő idén novemberben érkezik majd.
Elárulod, hol fog játszódni a következő rész, esetleg mi lesz a kincs, amit meg kell majd találniuk a szereplőknek?
A „kincsről” nem beszélhetek, mert az ilyen jellegű történeteknek a rejtély, illetve az utánuk való nyomozás a sava-borsuk. De hasonlóan a mostanihoz, ez is egy kultúrtörténeti thriller lesz, valószínűleg Franciaországba kalauzolom majd el az olvasókat, de ez még nem biztos. Ha valaki megszerette az első könyvet, akkor a másodikban sem fog csalódni, ezt megígérem.
írása - 2012. augusztus 3.
0 Megjegyzések