(v)ágy - verselemző

Újabb saját vers elemzésével próbálkoztam, s bizony eléggé beletört a bicskám az elején. Hihetetlen, hogy egy ilyen rövid mű mennyi üzenetet hordoz. A kapcsolatok kibogozására, helyreigazítására várom a további ötleteket!

(v)ágy

megvetsz

aztán
máshova

fekszel

A cím szójátéka máris a vers két különböző értelmezését vetíti elő számunkra. Ezek függvényében érdemes külön-külön megvizsgálnunk a költemény formailag is különálló részeit.

A mű elején található 'megvetsz' szó központi elemnek tekinthető, hiszen egyszerre reflektál a cím mindkét értelmére, azonos alakú szóként kiválóan alkalmas több jelentéssík megjelenítésére. Egyrészt a 'vágy' szóval függ össze, mely jelen esetben nem a hétköznapi vágyat, sóvárgást hivatott érzékeltetni, sokkal inkább az egymáshoz való tartozás parancsszerű óhaját. Ezzel áll éles ellentétben a 'megvetsz' szó elsődleges jelentése, a lírai én kegyetlen, mégis hanyag pimaszsággal történő elutasítása.

Ha a cím második jelentését ('ágy') vizsgáljuk, összefüggése az első szóval sokkal világosabbnak tűnhet. Az ágy megvetése (az ágy jelen esetben a lírai én metaforája) azonban itt korántsem hétköznapi aktus, átvitt értelemben a lírai én és a kedves testi-lelki eggyéválásának szimbóluma.

A cím és az első sor kapcsolati variációi között tehát egy markáns oximoron húzódik, ám akár paradoxonnak is tekinthetjük, hiszen az ellentét csupán látszólagos, a vágyott kedves alakjában egyszerre találhatóak meg ezek az ambivalens érzések.

A vers második egysége részben ellentétes az elsővel. A 'megvetsz' szó első értelmezését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a második rész egyenes következménye az elsőnek, azonban itt már egybecsúszik az összes jelentéssík. A vágy ebben a kontextusban már egy másfajta vágyat jelöl, a kedves új utáni vágyakozását, a lírai én elutasítását, ezzel együtt az 'aztán máshova fekszel' az 'ágy' szóval is kapcsolatban van, annak fentebb leírt banális és szimbolikus jelentésében egyaránt.

Ha a 'megvetsz' szót másodlagos jelentésében figyeljük, az első rész ellentétbe kerül a másodikkal. A vágyott testi lelki egyesülést ugyanis egy nem várt fordulattal a kedves lírai éntől való váratlan elfordulása követi.

A korábban említett egyszerre jelenlévő ambivalens érzelmek összemosódásának eredménye minden úton csak a csalódás lehet a vers konklúziója alapján.

Balogh Sándor