Elrepült az idő, míg én korhadó székekben méláztam.
Menekülésben lábat, s lelket törtem, megáztam.
Nem akarok tomboló dicsfényt, híveket;
Csak lelkem legyen mindig egy veled:
Magam.
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések