És ha lerágott kézzel is tépdesed szét életem
Ahogyan szavaid tiporják lelkemet
Nézlek, bámullak, mint egy földgömböt
És bárhová is nézek a szíve te vagy mindenek
És most figyelem mire gondolsz kedves
Bámulom a semmittevő félhomályt
És ha mondod, de bárhogyan is
Letépek néked egy csillagot
Hiszen egy mérföld vagy száz
Nem távolság bárhol is jársz
Néha nézz egy csillagot és kövesd
Mert tudd, hogy a végén én vagyok
0 Megjegyzések