| Szellemképű szirén Hogy végignézne Gyötrődő gyermekén, Reszketve bír. "Nem jössz hát, jó Halál?" Bágyadt szívében Pár széttört szót talál: Kincsem... ne sírj... Lassan, gyengén piheg Karján a kisded, Testében jéghideg Kristály a vér. "Sírmély Álom, suhogj!" Eljött egy kis csend. Alszik tán: nem mozog, Nem tud szegény. Mint egy kígyómarás, Elbódul minden, Egy bús szívdobbanást Elrejt a hó. "Így hull könnyed, nagy Ég!" Ellenség nincsen, Csak szellő, szenvedést Elnyugtató. |
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
Horváth Csaba: A halál rapszódiája
Reactions
0 Megjegyzések