Kocsis Gabriella: Mint ezerarcú...

akadva haladt pillanat

mázsás teher hónapok alatt

hol halkan szerettél

hol lágyan

hol gyötrő végét kívántad a mának

akartad a percet

hol szeretőddé lettem

hol testemben fürdő lelkem kerested

míg adtál

én kértem

míg vágytál

én éltem

majd követelt a ma

nem kért már a múlt

szerelmed maradtam

mint ezerarcú

csak ölelő karod akartam

szíved kaptam

némán rakom lapjaimba...