Az élet rejtelem s nincs benne intelem,
jönnek a dolgok,vadul s hirtelen.
Mint az áradó víz,úgy jönnek feléd,
száguldó,tarajos hullámok hegyén.
Felkapnak és visznek-visznek messze,
de hirtelen, a semmibe vesznek.
Rád borulnak,omolnak szép sorban,
és mélységükben,igába zárnak.
Nincs mi felemeljen,a magasba,
vergődsz, kínlódsz igájukban.
Reszketve vársz,hogy jön egy kis taréj,
már nincsenek hullámok, életed tengerén.
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések