A regény a modern epika legfontosabb és általában az irodalomnak a XIX. század óta legelterjedtebb műfaja. Ez a műfaj azonban olyan hatalmas változásokon ment át az antik (görög és latin erotikus, szatirikus) “regényektől” kezdve a XX. századi “új regényig”, hogy egyértelmű meghatározása mindmáig nincs, s talán nem is lehetséges pontos definíciót adni. A számtalan regénymeghatározás mindegyike ugyanis legfeljebb néhány regénytípusra lehet érvényes maradéktalanul. – Maga az elnevezés is – “román” – csak a XIII. századtól kezdve használatos : a közé kori francia irodalomban olyan elbeszélést jelentett, amelyet nem latin nyelven, hanem a latinból származó “lingua romaná”-n írtak.
A regény – bizonyos antik előzményeket nem számítva – lényegében a feudalizmus bomlásával, a polgárság megjelenésével egy időben alakult ki. A polgárság előretörésével, majd későbbi hatalomra jutásával a társadalmi viszonyok s az emberi kapcsolatok olyan bonyolulttá és áttekinthetetlenné váltak, hogy ábrázolásukra a régi, hagyományos epikus műfajok (pl. eposz) már nem voltak alkalmasak. Ha végigtekintünk a műfaj több évszázados fejlődésén – leegyszerűsítve és több regényváltozatot összevonva -, nagyjából kétféle alapvető regénytípust különböztethetünk meg.
Az egyiket elnevezhetjük kalandregénynek. Ebben a hős sok és rendkívül változatos eseményen megy keresztül, az olvasót folytonos meglepetések, váratlan fordulatok érik. Az író az eseményeket mintegy láncra fűzi, egymás után sorakoztatja az érdekes kalandokat, de ezek száma és sorrendje teljesen esetleges; tehát több és kevesebb is lehetne. Sorrendjük felcserélhető anélkül, hogy a regény egésze csorbát szenvedne. Jelentőségük többnyire csak abban áll, hogy megtörténnek, a hős keresztülmegy rajtuk, de, lélekalakító, jellemet formáló hatásuk nincs.
A kalandok önmagukban érdekesek. A regényhős élete időben és térben terjed ki előttünk; a hős állandóan megy, vándorol, utazik, világot lát, s kalandból kalandba sodródik. Kb. a XVIII. század végéig ez a regénytípus volt az uralkodó. Ide sorolhatjuk az első igazán jelentős újkori regényt, Cervantes Don Quijote című művét, ezen kívül Defoe Robinson Crusoe és Voltaire Candide című regényét.
A másik regénytípust jellemregénynek nevezhetnénk. Szerepe a polgárság uralomra jutásával, a XVIII. század végén és a XIX. században nőtt meg. Ebben a regényváltozatban az események már nem öncélúak hanem a hős lelki fejlődését, jellemének alakulását szolgálják, tehát fontos szerepük van. A világ itt nem panoráma, mint az előző típusnál, hanem háttér. A regény ettől kezdve az emberi lélek gazdagságának ábrázolását is feladatának tekintette, s előtérbe került a lélekrajz. A “kalandok” számát, arányát már a jellemek bemutatásának logikája határozza meg, a regényt tudatosan szerkeszteni kell, hogy elérje célját, hogy jó legyen.
A XIX. század alakította ki azt a regénymodellt, amely általában a köztudatban él, s amely a XX. századi regények egy részére is érvényes még.
A regény egy meg nem történt eseményt, eseménysort megtörténtként ad elő. Tehát a regénynek van cselekménye, eseményvilága. A regénycselekmény azoknak az eseményeknek és történéseknek szerves rendszere, amelyek során a regényvilág megvalósul. Az eseményrészleteket az író a maga élményeiből és az általa elképzelt világ elegyítéséből alakítja ki. A regényvilágot az író – rendszerint – harmadik személyű, tárgyilagos (objektív) előadása hozza létre. A regényíró beleolvad ugyan teremtményeibe, de “többet tud” náluk, s e “tudása” alapján építi fel regényét. Mindez nem zárja ki, hogy a regényben lehetnek drámai (párbeszédek) és lírai elemek is.
A klasszikus polgári regényben az események menete térben és időben lineáris (egyenes vonalú); az egymást követő eseményeket ok-okozati meghatározottság jellemzi, a mű szerkezetében minden esemény tovább viszi az előzőeket, s magasabb szintűvé emeli. Fontos a részletek gazdagsága is, mert a cselekménnyel együtt ez keltheti az olvasóban az élet teljességének illúzióját.
A regénytér – mint fontos regényelem – vagy valóságos földrajzi táj,vagy jelképes tér. Minden regénybeli esemény valahol történik, játszódik.
A regényidő is valóságos idő: a szereplők “órája” együtt jár az olvasóéval. A regény szereplőinek létezése ugyanúgy percről percre, napról napra, évről évre halad előre az időben, a születéstől az elmúlásig, mint minden emberé.
A regény egyik lényeges eleme a regényhős: olyan ember, teremtmény, élőlény, aki a regénytörténetet hordozza, az eseménysor folyamatos részese. Egyedi jellemvonások mellett társadalmi meghatározottsággal rendelkezik : önmaga egyszeri embervoltában önmagán túli általánosítást is kifejez.
Minden regény ismereteket is tartalmaz, függetlenül attól, hogy a regényíró törekszik-e ismereteket továbbítani, vagy sem. A regényvilág önmagában szükségképpen ismereteket (információkat) tartalmazó és átadó közeg.
A regénynek mindig van világképe: megtalálható benne az író főbb filozófiai, erkölcsi, vallási, politikai stb. nézeteinek összessége, e nézetek összefüggő vagy széteső rendszere. A jó regényben az író világképe harmonikusan-szervesen beépül a regényvilágba.
Ezek a regényelemek a modern, XX. századi regény egyes típusaiban lényegesen módosultak. A cselekmény általában elszegényedett, s ez együtt járt a regényhős személyiségének zsugorodásával, arctalanná válásával. A legnagyobb változáson a regényidő és a regénytér ment át. A hagyományos időrend felbomlott, átalakult: vagy perccé zsugorodott, vagy végtelenné tágult. A valóságos földrajzi táj helyébe a konkrét elemekből összeállított általános, absztrakt (elvont) regénytér került. – A XX. századi modern regény legjelentősebb megújítói közül meg kell említeni Marcel Proust (1871-1922), James Joyce (1882-1941), Franz Kafka (1883-1924), Albert Camus (1913-1960) nevét.
Bár a regényről e fenti leírás mindent elmond a regény műfajáról, de egyet figyelembe kell venni,hogy minden regényre rányomja bélyegét a szerző személyisége, a regény írás ideje, természetesen az is ,hogy a regényt melyik kontinensen illetve melyik országban, milyen nyelven írták.
Ha egy regényt az adatállomásunkról, avagy az internet szépirodalmi katalógusából akarsz elolvasni, nézd meg, hogy a regényt ki, mikor, milyen stílusban, hol, és milyen nyelven írta!
){kind=link}
0 Megjegyzések