A pocsaji beteg vén öreg író mindig sok-sok szavakat ír egy üres papírra.
Bennük az ő gondolatai szárnyal.
Lelkének titkait,gondjait megírja,
játszik vagy parolázik a buta világgal.
Keserű bánata verseiben enyhül,
vagy táncot jár az öröm.
Még az üres papíron a tolla munkába lendül,
képzeletben átlép néhány elmúlt életkörön.
Zsebei üres benne csak néhány forint,
s persze sok-sok ígéretek.
Amit összegyűjtött az elmúlt élete során.
A holnapnak nem hisz.
A mának él.
Asztalt foglal az életlakomán.
A beteg megfáradt pocsaji író menni készül,
de még utoljára most is a beteg fáradt szívét ossza szét.
Ha elmegy legyen a tiéd egy darabkája,
és hallgasd a beteg író énekét.
Bennük az ő gondolatai szárnyal.
Lelkének titkait,gondjait megírja,
játszik vagy parolázik a buta világgal.
Keserű bánata verseiben enyhül,
vagy táncot jár az öröm.
Még az üres papíron a tolla munkába lendül,
képzeletben átlép néhány elmúlt életkörön.
Zsebei üres benne csak néhány forint,
s persze sok-sok ígéretek.
Amit összegyűjtött az elmúlt élete során.
A holnapnak nem hisz.
A mának él.
Asztalt foglal az életlakomán.
A beteg megfáradt pocsaji író menni készül,
de még utoljára most is a beteg fáradt szívét ossza szét.
Ha elmegy legyen a tiéd egy darabkája,
és hallgasd a beteg író énekét.
0 Megjegyzések