Timár Judit: Tavaszi kép

Friss levegő lepi be a rügyező ágakat,
közben a zöldellő rét napsugárnak ágyat ad.
Madárdal ring, suhan lágyan a tavasz dalában,
felhők sorakozva bújnak egymás csókjába.

A nap fényében tündököl, meleg leheletét
septiben ossza, míg az eső gyorsítsa léptét.
Kékice, a hóvirág boldogan szirmát bontja
S az esőcseppek gondja-baja nem zavarja.

Élet van a természetben, tombol a kikelet.
Újjászület minden perc, mely átélte a telet.
Gólyamadár kelepel a templom tornyán,
s a déli haragszó imája csüng ember ajkán.