Timár Judit: Pillanat kép

Az Olt folyó szélén
csak egy fűzfa bámul,
alatta eloson az őszi szél.
Ruhája hosszan söpri
a zúzmarás fakérget,
s néhány moha tövet tépdelget.
Színes fátylát vonszolja,
hömpölyög a folyó árja,
majd alá merül,
hogy csókot lopjon
a hideg víz arcára.
Elmenni vágyott,
s mint távozó szerelmes,
könnyezve cirógatta a víz fodrát,
a partot,
sütkérező falevelet,
s az arcomat.
A hajamba túrt, aztán ellibbent,
az árnyas ködfátyolban
nesztelen semmivé lett.
Maradt nekem a hideg érintése,
egy pillanat kép,
mely felidézi majd az őszi dért.