Deák Mónika: Borongató

Csöndes rímkasba szedem a reményt.
Csak így tudok.
Egemből kardos felhő húz felém,
de nem futok.

Hátamon száz kéz tehersínre lök -
még bírhatom.
Bőrköpeny alatt meglapul a könny
a színpadon.

Hárfahang szélbe lassan szédülök -
még remélek.
Álomból szőnék ezerszín csókot
a zenének.

Fogcsikorgatva tűröm a sorsom,
míg tartogat.
Éles cserepek szántják a kínban
az arcomat.
(2013. február 27.)