Vassné Szabó Ágota: Méz és fahéj

Fahasábok pattogó dala,
piruló gesztenyék illata.
Méz és fahéj
és bornak zamata,
kis szobám derengő ablaka.
Fenyőillattal teli estek,
régi álmaim,
ma mind felkerestek.
Táncol a tűz,
ropja már a szikra,
vidám képeket vetít a falakra.
Hajlékony
láng-lányok, -legények
vöröslő tüzéből kilépnek.
Szilaj,
vad táncot járnak,
majd
parázzsá válnak.
Fűszeres illatok lengenek
a légbe.
Szétteríti bársonyát
a pislákoló
fénybe:
eláraszt, betakar
a béke.