Egyszer történt, hogy dalokat pengettem,
Egy csapattal, csapatnyi embernek,
Karácsony előtt egy-két nappal,
Szállt az ének a szívekhez, halkan.
Mosolygó arcok ahova nézek,
Együtt dobban a sok szív, érzem,
Érzem, hogy ha nem is hallom,
Magában minden ember harsányan dalol.
Hat díszes fa áll mellettünk,
Ezernyi csillag pislákol felettünk,
Énekünk hordja a szél távolra,
Gyermekeket készül ringatni álomba.
Fahéjillat, csillagszóró, díszes utcai fények,
Karácsonykor oly szép, szeretetteljes az élet.
Narancs fekszik kis csomagokkal a fa alatt,
Díszgömb a fenyőn, mellette papírból az angyal.
Karácsonykor egyetek csak mindenféle kalácsot,
A dal véget ért, s kívánnék nagyon boldog karácsonyt!
Egy csapattal, csapatnyi embernek,
Karácsony előtt egy-két nappal,
Szállt az ének a szívekhez, halkan.
Mosolygó arcok ahova nézek,
Együtt dobban a sok szív, érzem,
Érzem, hogy ha nem is hallom,
Magában minden ember harsányan dalol.
Hat díszes fa áll mellettünk,
Ezernyi csillag pislákol felettünk,
Énekünk hordja a szél távolra,
Gyermekeket készül ringatni álomba.
Fahéjillat, csillagszóró, díszes utcai fények,
Karácsonykor oly szép, szeretetteljes az élet.
Narancs fekszik kis csomagokkal a fa alatt,
Díszgömb a fenyőn, mellette papírból az angyal.
Karácsonykor egyetek csak mindenféle kalácsot,
A dal véget ért, s kívánnék nagyon boldog karácsonyt!