Egy sötét szobában ülsz egyedül,
a függöny táncol, a szél hegedül,
magadra húzod a takarót,
s a csend az, ki átkarol.
A múlt elől bujkálsz, menekülsz,
a félelem tett rabbá,
s tart fogva ott legbelül,
így lettél azzá,
s ha feladod, sose válsz szabaddá.
0 Megjegyzések