Németh Zoltán: Más vagyok?!

Van bennem még
Más is.
A szívem ég,
Fáslis.

Kéne egy fék
Az embernek,
Mint egy ék
A támasznak.

Fáznak
A lelkek odakint,
Mind a harminc fokban,
Temetetlen halmokban
Gyűlnek,
Ülnek.
Ez érdekes a fülnek?
Nem csak a bulvár,
Ami kint vár -
Csak repedezett fal,
Mit szolgák hada fal
Fel.

Majd meglel,
Ha kell
A jó
Szó.
Minden, ami kell,
Csak kell,
Mert kell.
A szív azonban
Nem kel,
Egyáltalán nem kell.
Miért nem kell?
Miért nem kel?
Nem érdekel ember?
Nekem több kell.
Csak kell,
Mert kell
És kell.

Én azonban kelek,
Mégsem kellek,
Mert beteg a nép.
Valósága álomkép,
Épp
Csak butaság
Az a sok rossz,
Ami a szívekben
Ég
Még
Mindig.
Mindig.
Más vagyok?!