Kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásáért szállt síkra L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkára hétfő este a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján.
L. Simon László ahhoz kérte a város és Kolozs megye jelen lévő vezetőinek a segítségét, hogy a magyar állam mielőbb megnyithassa kulturális intézetét a kincses városban. Úgy véli, az intézmény akár a Kolozsvári Magyar Napoknak is társszervezője lehetne, és a magyar állam segítségét is biztosíthatná ahhoz, hogy Kolozsvár 2020-ban Európa kulturális fővárosa legyen. „Remélem, hamarosan az intézet megnyitóján is találkozhatunk” - zárta beszédét.
Az államtitkár felidézte, hogy ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán még külön tantárgyként tanulhatta az erdélyi magyar irodalmat. Megállapította, helyes volt e tantárgynak a kiiktatása, hiszen magyar nemzet és magyar irodalom is csak egy van. Kijelentette, ezen az elven alapul a mai magyar kormány kultúrpolitikája is.
Összefogás
A Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján Horea Uioreanu, a Kolozs megyei önkormányzat elnöke és az Emil Boc polgármester nevében felszólaló Gheorghe Surubaru alpolgármester is azt hangoztatta, hogy a kolozsvári románok és magyarok összefogása vezethet el oda, hogy a város elnyerje az Európa kulturális fővárosa címet. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a Kolozsvári Magyar Napok olyan rendezvénnyé nőhetné ki magát, amely egész Erdély magyar kulturális értékeit gyűjtené össze évente. A pártelnök akár arra is alkalmasnak tartja a várost, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarság kulturális seregszemléjének adjon évente otthont. Kelemen Hunor utalt arra, hogy Kolozsvárt korábban is a befogadó szelleme tette naggyá.
A rendezvényt szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, Gergely Balázs a városban élt író, Bálint Tibor Egyszer én is harangoztam című írását idézte. Elmondta, a magyar napok a kolozsvári magyarság harangozása egy képzeletbeli toronyban.
A Kolozsvári Magyar Opera zsúfolásig megtelt termében tartott gálán Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere aratta a legnagyobb tapsot, amikor elmondta: Sepsiszentgyörgyön megannyi közlekedési jelzőtábla mutatja az irányt Kolozsvár felé, de egy sem mutat Bukarest irányába. A székelyföldiek és az erdélyiek számára ugyanis Kolozsvár a főváros.
Az ünnepi gálán a Kolozsvári Filharmónia és a Kolozsvári Magyar Opera egyesített zenekara és énekesei adtak elő Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Mozart és Verdi műveiből Jankó Zsolt vezényletével.
Az államtitkár felidézte, hogy ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán még külön tantárgyként tanulhatta az erdélyi magyar irodalmat. Megállapította, helyes volt e tantárgynak a kiiktatása, hiszen magyar nemzet és magyar irodalom is csak egy van. Kijelentette, ezen az elven alapul a mai magyar kormány kultúrpolitikája is.
Összefogás
A Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján Horea Uioreanu, a Kolozs megyei önkormányzat elnöke és az Emil Boc polgármester nevében felszólaló Gheorghe Surubaru alpolgármester is azt hangoztatta, hogy a kolozsvári románok és magyarok összefogása vezethet el oda, hogy a város elnyerje az Európa kulturális fővárosa címet. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a Kolozsvári Magyar Napok olyan rendezvénnyé nőhetné ki magát, amely egész Erdély magyar kulturális értékeit gyűjtené össze évente. A pártelnök akár arra is alkalmasnak tartja a várost, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarság kulturális seregszemléjének adjon évente otthont. Kelemen Hunor utalt arra, hogy Kolozsvárt korábban is a befogadó szelleme tette naggyá.
A rendezvényt szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, Gergely Balázs a városban élt író, Bálint Tibor Egyszer én is harangoztam című írását idézte. Elmondta, a magyar napok a kolozsvári magyarság harangozása egy képzeletbeli toronyban.
A Kolozsvári Magyar Opera zsúfolásig megtelt termében tartott gálán Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere aratta a legnagyobb tapsot, amikor elmondta: Sepsiszentgyörgyön megannyi közlekedési jelzőtábla mutatja az irányt Kolozsvár felé, de egy sem mutat Bukarest irányába. A székelyföldiek és az erdélyiek számára ugyanis Kolozsvár a főváros.
Az ünnepi gálán a Kolozsvári Filharmónia és a Kolozsvári Magyar Opera egyesített zenekara és énekesei adtak elő Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Mozart és Verdi műveiből Jankó Zsolt vezényletével.
0 Megjegyzések