Áprily Lajos elhalálozásának emlékére néhány rövid verssel kedveskedünk. Kellemes olvasást! Az én poétám
Az én poétám, Szent minden láz és minden vízió,
titán Petőfi, Dante óriás.
De ma te vagy költőm, komor zsidó,
dörgő igéjű, zord Ézsaiás.
Éberség
Álmodni szült anyám. Hol itt az álom?
Itt rémség várt, vad, vérbűzös verem,
tüzek hörögtek végig a világon.
S futottam, jaj, rettentő éberen.
Féltél, anyám?
Sírod körül harc volt, hadnép rohant,
vad ütközetben reszketett a hant.
Féltél, anyám? és gondoltál-e rám?
Te nem féltél, csak féltettél, anyám.
Betegszoba
Itt megpihensz. A környezet kiszolgál,
az ápolónak gondja van reád.
Mintha régi, beteg fiúcska volnál.
De - vén gyermek - mondd, hol maradt anyád?
Te is szereted a verseket? Van kedvenc versed, amit megszeretnél osztani a többiekkel? Akkor küldj üzenetet erre a címre: roszicska.laszlo89@gmail.com .
0 Megjegyzések