Vasvári Pál: Irányeszmék XXVIII.

186 éve született Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. - Havasnagyfalu, 1849. július 5.) történész, filozófus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja.

A középkor története szomorú vércsarnok. Minden jelenet megannyi gyásztünemény! Ha e sötét képeken mereng a felvilágosult ész: nagy igazságokat képes fölfedezni.

Az európai népek története keserűen tanulságos!

Apáink vérének sokszor kellett ártatlanul folyni a fekete eszmék miatt, melyeknek fellegei a fél világ egét betakarák.

De e siralmas eseményeknél lélekemelő igazságokat fedezhetünk föl, ha fürkésszük a kútfőt, melyből a népek évezredes nyomora eredett.

A sok keserűség közt vigasztaló érzelem azon meggyőződésre jutnunk, miszerint a legnagyobb zsarnokság sem képes örökössé tenni a nép ínségét.

Mert a zsarnok egyszerűen akarja eltiporni a nemzetet, s nyíltan lép fel a tömeg ellenében.

Az ily elnyomás egyenesen földre akarja tiporni a népet, s erőszakot használ.

De nem tudjuk-e, hogy az erőszakos elnyomás visszahatást szül?

Minél súlyosabb a zsarnokság csapása, annál nagyobb visszahatást fog előidézni.

S ahol két erő így küzd, ott a kisebbnek meg kell törni, a gyengébbnek el kell enyészni.

Zsarnokság csak helyzet, csak ideiglenes viszony: a nép örök életű, mint maga a föld. - Ez el nem enyészhet. Ezt megsemmisítni emberi erő nem képes.

Lehet hideg tél, de a föld túléli azt, s bekövetkezik a tavasz korszaka…