Kormányos Sándor: Messzeség

Megnémul a pillanat
ha a porrá őrölt szenvedély
súlya nyom és rám feszül
a körém rajzolt furcsa éj.
Az elmúlt és az eljövendő
csend is itt van, bennem ég...
Két pont közti hallgatásban
én vagyok a messzeség.