Menekülés minden percem.
A résnyi napsugár is félelem.
Nincs ki pirongassa csontfehér arcomat
kérdem: mikor jön új virradat?
Menekülés minden percem.
Magam elől is bújok félszegen.
Semmivé lényegül a tett és gondolat
fekete arcokat látok, s hallok hazug szavakat.
Menekülés minden percem.
Mit tegyek, hogyan tovább Istenem?
A csöndben csak a holtak kiáltását hallom,
félek elbizonytalanodom a mocsaras talajon.
Menekülés minden percem.
Nem véd sem tűz, sem virág engem.
Sárgult levelek kavarognak a szélben
eltűnt évtizedek fátyla a véremben.
0 Megjegyzések