Pánku Anna: Bárhol vagy velem vagy

Este, ha párnádra hajtod a fejed,
szegezd az holdra a tekinteted,
én is a holdat bámulom,
s így veled együtt láthatom.
Kicsit olyan, mintha együtt lennénk,
a csillagokat együtt néznénk,
most hunyd le két szemed,
repítsen hozzám a képzelet,
aludj el szépen csendesen,
s álmodd, hogy fogod a két kezem.