A magány börtönében éltem,
egyedül a sötétben féltem.
Szívem nem dobogott, megfagyott.
A szerelem engem elhagyott.
De végül egy nap rád találtam.
Azóta másra nem is vágytam.
Szerelmünk lángja öröké ég.
Hisz egymásnak teremtett az ég.
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések