A hajnal fényével elindulunk,
Szemünkbe lóg zilált hajunk.
Boldog életről álmodunk,
De nehéz terhet hordozunk,
Mellyel a világ végére is elmegyünk,
Egész addig, míg falba nem ütközünk !
Nem leljük helyünk és örömünk :
Majd az ég alatt üdvözülünk !
Ne kérdezd, honnan indulunk :
Áldottan és átkozva járjuk az utunk !
Zárt szemekkel éberen alszunk -
De tartjuk magunk : emberek vagyunk !
Üres lenne a világ nélkülünk;
Sokszor sírunk, néha nevetünk.
És utunkon bármerre is megyünk,
Az biztos, hogy falba ütközünk !
Utunk mentén majd találkozunk,
Közénk állhatsz, mi befogadunk !
Sehonnaiként mindenhova eljutunk,
Ha kell, ezer utat is bejárunk !
utunkon sokszor falba ütközünk,
Ráadásként be is verik konok fejünk !
A Rock & Roll a mi istenünk,
Majd az ég alatt üdvözülünk !
0 Megjegyzések