Az évek köveit görgetem, görgetem.
Mennyi kő van már mögöttem.
Új erőt gyűjtve gördül a következő
nem tudom, mit hoz – várakozik a jövő.
Egyre sárosabb az út, nehéz a léptem,
elérem-e a folyót, úszni zöld vizében?
Kőről-kőre járok meggyötörve, lassan,
egyre kisebb a fény a lemenő napban.
0 Megjegyzések