Térdig gázolok poklok szennyében,
sötét szurok fénylik a szememben.
Örök tüzek lángolnak mögöttem,
Várom Jézus csókját, kedvesem.
Nem a judáspénz csörög a zsebemben,
csak a csend hörög az üres testemben.
Rám szakadt a Golgotának három keresztje,
ünnepelhet halott stációk itt rekedt szelleme!
Egy ideje beitta magát s szétfolyt az agyamban,
megölt minden értelmes gondolatot nyomban.
Átitatott mindent az örület tajtékzó, fekete vérével,
lehet-e túlélni ezt, kérdem én, ép ember eszével?
Színeváltozása után én is megöltem Jézust!
Kórusban üvöltöttem: nem Barabást, Jézust!
Harmad napján mutatkozott a Világ végzete:
rámdőlt a Golgota mindhárom keresztje!
Velük járom most az alvilág tartaroszi táncát,
a sötét Styx folyóban keresgélem Jézus arcát.
Hadész mocsarában látni még a remény lángját:
ha az emberek nem is, de Jézus megbocsájt!
Nagyvárad
0 Megjegyzések