Sümegi Tamás: A kocka

Mikor a világra jöttél, a kocka el lett vetve...

Mikor a világra jöttél,
a kocka el lett vetve.
Nem tudhatod, merre
indult el, és merre
fordul majd át,
veszítesz, vagy nyersz-e.

Azt mondják az okosok,
egyenes út, persze,
azon az úton leszel
önzőségbe temetkezve.
Utóbbit mondom én,
vallom minden percben.

Ha nem segítesz másokon,
nem törsz át az átkokon,
mert egyedül gyenge vagy.
Egy jó szó, amit mondtál,
ahogy szellőből szökőár lészen,
később visszaszáll, és átvergődsz a vészen.

Ha néha feláldoztad magad,
kiért tetted, meg nem tagad,
szeress mást, ne szeresd magad!

Úgy pörögjön a kocka,
hogy mikor meg kell állnia,
bárhol élsz és bárki vagy,
legyen kinek várnia,
legyen, aki sír utánad.
Szívedből a fénysugárnak
adj szabadon kiutat,
csóvái faladon ha kaput tárnak,
érték lesz az, mit mutat.