Pongrácz Ágnes: Dal az éjről

Zene hallik, muzsikálnak,

hegedűszót hoz a bánat,
hegedűszó van a szélben,
vele szállnék el az éjjel.

Levendula illattal jött a Megbocsátás,
és én molyoktól félve nem fogtam meg kezét.
Gyönyörű Harmat, ha majd újra erre járnál,
dögszagot árassz, s barátok leszünk, te meg én.

Zene szól most a sötétben,
teliholdból van a végzet,
Rebi nénét viszi hátán,
arany-ég nő karimáján.