Csörgedező kispatak szélén
Hol a kövek fényesen csillogtak
Szellő járta lágyan át a tájat
S a patak vízét gondosan ringatta
Békésen hullámzott a víz
Mint kinek semmi dolga
Mint kinek a világon
Soha nincsen gondja
Mélázva néztem a víz tükrébe
S a nap csillámokat szórt szemembe
Selytelmes csillogás mintha szólna
Mintha az ő világa enyém volna
Szép a természet, s ha szavát megérted
Életed hidd el szebbé lesz
Óvd szeresd hálás lesz érte
Ha szétnézel azt mondod megérte
0 Megjegyzések