Szilveszter délután, az év utolsó napján egy feketekávé mellett megkérdeztem, kedves kollégámat, Dr. Nagy Lajos háziorvost, hogyan zárta az évet.
- Mondhatom, eredményesen – válaszolta határozottan és elővett egy paksaméta iratot a táskájából.
- Milyen papírok azok? – kérdeztem a gondosan összefűzött aktákra mutatva.
- Ennek az évnek a legfontosabb eredménye, amit magamnak elkönyvelhetek.
Ezzel a kezembe is adja a papírjait. Nézem az első oldalt – egy cikk a „Szabad Föld” ből:
„Svédországból százmilliós segítség” a címe.
A teljes szöveg így szól:
„Egy Svédországban élő, magyar származású hölgy olvasta, hogy a sármelléki nyugdíjasoknak, rokkantaknak, fedél nélkülieknek milyen nehéz a sorsa. Ezért adománygyűjtésbe kezdett.
A kamionnyi adomány meg is érkezett Sárrétre. A nem mindennapi küldeményt, melynek szállítási költségeit is a Svédországban élő jótevő fizette, dr. Nagy Lajos püspökladányi háziorvos vette át.
A doktornak köszönhető, hogy a nemes lelkű hölgy adománygyűjtésbe kezdett. Egy vidéki lapban dr. Nagy Lajos arról nyilatkozott, mennyire nehéz az életük a sárréti kistérségben élő nyugdíjasoknak, mozgáskorlátozottaknak, hajléktalanoknak. A cikk eljutott a svédországi magyar asszonyhoz, aki erős szálakkal kötődik a Sárréthez. Felhívta a háziorvost, s tájékoztatta, hogy egy szervezet segítségével bútorokat és orvosi segédeszközöket gyűjt és elküldi a sárrétieknek. A hölgy kérte az orvost, hogy szerezzen hivatalos befogadó nyilatkozatot valamelyik szociális intézménytől.
Végül Kabára érkezett a több mint 100 millió forint értékű adomány. Az új, vagy alig használt gyógyászati segédeszközök – toló- és rokkant kocsik, járókeretek, kerekes járókák, botok – Kabára kerültek, innen az adomány egy részét Püspökladányba szállították. A helybéli szociális ellátó intézmények dolgozói az orvosi segédeszközöket a tizenhárom településen élők lélekszámával arányosan osztják szét. Ezekből bárki rászoruló ingyenesen igényelhet. Kerekes járókeretből mintegy háromszáz darab érkezett, melyek kereskedelmi értéke hazánkban egyenként 30-40 ezer forint. A két speciális, a súlyos betegeket az ágyból kiemelő készülék pedig 1-1 millió forintot ér.
A mecénás hölgy ígéretet tett rá, hogy jövőre iskolabútorokat s más korszerű felszereléseket küld a sárréti térségbe.” (Balogh Mária)
Ezt követi az adománylevél másolata, angol nyelvből fordítva:
„Ez a dokumentum igazolja, hogy minden eszközt az Üdvhadsereg (Västerås, Svédország) szállított Dr. Nagy Lajos, Kaszásné Sarkadi Anna, és Kaba Önkormányzatának /4183, Kaba, Jókai u.4) részére. A szállítmány 2009. augusztus 11-én hagyta el Svédországot, ingyenes ajándék, Humanitárius Segítségnyújtás.
Az összes eszközt a Területi Kórházak, öregek otthonai, a területi Fogyatékkal élők Otthona és magánemberek adományozták az Üdvhadseregnek (The Salvation Army, Humanitarian Aid, Västerås, Sweden) különböző országokból.”
Aláírás: Kremena Yakimova, asszisztens.
A további lapok a részletes leltárt tartalmazzák a kerekesszéktől az infúziós állványig, aazal a megjegyzéssel a lista elején, hogy:
„Minden eszköz ingyenes humanitárius segélynek minősül, kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.”
Valamint azzal záródik, hogy:
„Az esetleg feltüntetett árak a valamikor újonnan megvásárolt eszközök értékét jelzik. Minden eszköz használt, felújított, és jó működési állapotban van. Nem több mint 30% minőségromlás ment végbe rajtuk.”
Tovább helyi és országos lapokból bemásolt újságcikkeket találtam, és egy kedves levelet Nagy doktor tollából:
„Kedves Földesi Rotátorosok!
Földesre látogatott a svéd asszony (magyar származású), aki megszüntette Önöknek a szobafogságát. Vasárnap a volt Elnök asszony látta vendégül a svéd szeretetszolgálat háromtagú küldöttségét. A Sárréti kistérség polgármesterei egymásnak adták a kilincset, hogy megköszönjék a közel 40 millió Ft értékű adományt. Izabella Polgármester asszony felvetette azt a lehetőséget, hogy a mozgássérült emberek részére érkező gyógyászati segédeszközöket fogadni tudjuk. Rendelkezünk olyan nagy tantermekkel ahol egy kamion adomány elfér. Arra kérünk minden rászorulót, hogy jelezzék, mire van szükségük. Kívánságukat továbbítjuk Legáth Máriának. Kellemes nap volt ez a vasárnap, meleg volt, s vendégeinkkel hűsöltünk a Földesi Gyógyfürdőben, ahol igen jól érezték magukat. Máskor is szívesen látjuk Őket, köszönjük, hogy megtiszteltek bennünket.
Aláírás: Astman szépíró
- obsitos (hajdú) orvos
- alhadnagy”
A következő dokumentumok már az átvételt igazolják:
„ADOMÁNYLEVÉL
Alulírottak, a következő egészségügyi segédeszközöket adományozzuk: 1, SÁRRÉT Önkormányzatok, 2 BIHAR Önkormányzatok számára:…(a szétosztandó adományok tételes felsorolása)
A gyógyászati segédeszközök sz Önkormányzatok tulajdonát képezik. A rászoruló betegek a segédeszközökből bérmentesen kölcsönözhetnek addig, amíg szükségük van arra, azután ismét átadják a helyi Önkormányzatnak további rendelkezésre.
Az adományokat Mária Legáth missziós c/o Frederik Bratterud direktor for The Salvation Army Humanitarian Aid Västerås-Swedwen, nevében adja át úgymint adományt.
Kaba Önkormányzat nevében Szegi Emma polgármester veszi át, valamint Dr. Nagy Lajos és társa Dr. Balogh Ferencné nevében a Magyarhomorogi „Nagy Lajos Parasztháza” szonzora veszi át.”
- Ez mind nagyon szép dolog. Meglepett és meghatott az a tenni akarás, ami megnyilvánult úgy a „svéd asszony”, mint a sárréti önkormányzatok, és elsősorban a Te részedről – csuktam össze az irattartót – De mi az, ami Téged mozgat, mi az, ami sarkall, hogy minél többet tegyél a rászorulókért?
- Kezdjük azzal, hogy nemesi hajdú családból származom. Az őseim Bocskai hajdúi voltak. Már az anyatejjel a közösség iránti felelősséget szívtam magamba. A Bocskai Formulához tartom magam, akárcsak felmenőim. A Fejedelem saját magánvagyonának 2/5 részét áldozta az ország javára, s ezt az áldozatot a hajdúitól is elvárta, azaz jövedelmük 40%-át a lakóhely szerinti közösség kapta.
- Mondhatom, eredményesen – válaszolta határozottan és elővett egy paksaméta iratot a táskájából.
- Milyen papírok azok? – kérdeztem a gondosan összefűzött aktákra mutatva.
- Ennek az évnek a legfontosabb eredménye, amit magamnak elkönyvelhetek.
Ezzel a kezembe is adja a papírjait. Nézem az első oldalt – egy cikk a „Szabad Föld” ből:
„Svédországból százmilliós segítség” a címe.
A teljes szöveg így szól:
„Egy Svédországban élő, magyar származású hölgy olvasta, hogy a sármelléki nyugdíjasoknak, rokkantaknak, fedél nélkülieknek milyen nehéz a sorsa. Ezért adománygyűjtésbe kezdett.
A kamionnyi adomány meg is érkezett Sárrétre. A nem mindennapi küldeményt, melynek szállítási költségeit is a Svédországban élő jótevő fizette, dr. Nagy Lajos püspökladányi háziorvos vette át.
A doktornak köszönhető, hogy a nemes lelkű hölgy adománygyűjtésbe kezdett. Egy vidéki lapban dr. Nagy Lajos arról nyilatkozott, mennyire nehéz az életük a sárréti kistérségben élő nyugdíjasoknak, mozgáskorlátozottaknak, hajléktalanoknak. A cikk eljutott a svédországi magyar asszonyhoz, aki erős szálakkal kötődik a Sárréthez. Felhívta a háziorvost, s tájékoztatta, hogy egy szervezet segítségével bútorokat és orvosi segédeszközöket gyűjt és elküldi a sárrétieknek. A hölgy kérte az orvost, hogy szerezzen hivatalos befogadó nyilatkozatot valamelyik szociális intézménytől.
Végül Kabára érkezett a több mint 100 millió forint értékű adomány. Az új, vagy alig használt gyógyászati segédeszközök – toló- és rokkant kocsik, járókeretek, kerekes járókák, botok – Kabára kerültek, innen az adomány egy részét Püspökladányba szállították. A helybéli szociális ellátó intézmények dolgozói az orvosi segédeszközöket a tizenhárom településen élők lélekszámával arányosan osztják szét. Ezekből bárki rászoruló ingyenesen igényelhet. Kerekes járókeretből mintegy háromszáz darab érkezett, melyek kereskedelmi értéke hazánkban egyenként 30-40 ezer forint. A két speciális, a súlyos betegeket az ágyból kiemelő készülék pedig 1-1 millió forintot ér.
A mecénás hölgy ígéretet tett rá, hogy jövőre iskolabútorokat s más korszerű felszereléseket küld a sárréti térségbe.” (Balogh Mária)
Ezt követi az adománylevél másolata, angol nyelvből fordítva:
„Ez a dokumentum igazolja, hogy minden eszközt az Üdvhadsereg (Västerås, Svédország) szállított Dr. Nagy Lajos, Kaszásné Sarkadi Anna, és Kaba Önkormányzatának /4183, Kaba, Jókai u.4) részére. A szállítmány 2009. augusztus 11-én hagyta el Svédországot, ingyenes ajándék, Humanitárius Segítségnyújtás.
Az összes eszközt a Területi Kórházak, öregek otthonai, a területi Fogyatékkal élők Otthona és magánemberek adományozták az Üdvhadseregnek (The Salvation Army, Humanitarian Aid, Västerås, Sweden) különböző országokból.”
Aláírás: Kremena Yakimova, asszisztens.
A további lapok a részletes leltárt tartalmazzák a kerekesszéktől az infúziós állványig, aazal a megjegyzéssel a lista elején, hogy:
„Minden eszköz ingyenes humanitárius segélynek minősül, kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.”
Valamint azzal záródik, hogy:
„Az esetleg feltüntetett árak a valamikor újonnan megvásárolt eszközök értékét jelzik. Minden eszköz használt, felújított, és jó működési állapotban van. Nem több mint 30% minőségromlás ment végbe rajtuk.”
Tovább helyi és országos lapokból bemásolt újságcikkeket találtam, és egy kedves levelet Nagy doktor tollából:
„Kedves Földesi Rotátorosok!
Földesre látogatott a svéd asszony (magyar származású), aki megszüntette Önöknek a szobafogságát. Vasárnap a volt Elnök asszony látta vendégül a svéd szeretetszolgálat háromtagú küldöttségét. A Sárréti kistérség polgármesterei egymásnak adták a kilincset, hogy megköszönjék a közel 40 millió Ft értékű adományt. Izabella Polgármester asszony felvetette azt a lehetőséget, hogy a mozgássérült emberek részére érkező gyógyászati segédeszközöket fogadni tudjuk. Rendelkezünk olyan nagy tantermekkel ahol egy kamion adomány elfér. Arra kérünk minden rászorulót, hogy jelezzék, mire van szükségük. Kívánságukat továbbítjuk Legáth Máriának. Kellemes nap volt ez a vasárnap, meleg volt, s vendégeinkkel hűsöltünk a Földesi Gyógyfürdőben, ahol igen jól érezték magukat. Máskor is szívesen látjuk Őket, köszönjük, hogy megtiszteltek bennünket.
Aláírás: Astman szépíró
- obsitos (hajdú) orvos
- alhadnagy”
A következő dokumentumok már az átvételt igazolják:
„ADOMÁNYLEVÉL
Alulírottak, a következő egészségügyi segédeszközöket adományozzuk: 1, SÁRRÉT Önkormányzatok, 2 BIHAR Önkormányzatok számára:…(a szétosztandó adományok tételes felsorolása)
A gyógyászati segédeszközök sz Önkormányzatok tulajdonát képezik. A rászoruló betegek a segédeszközökből bérmentesen kölcsönözhetnek addig, amíg szükségük van arra, azután ismét átadják a helyi Önkormányzatnak további rendelkezésre.
Az adományokat Mária Legáth missziós c/o Frederik Bratterud direktor for The Salvation Army Humanitarian Aid Västerås-Swedwen, nevében adja át úgymint adományt.
Kaba Önkormányzat nevében Szegi Emma polgármester veszi át, valamint Dr. Nagy Lajos és társa Dr. Balogh Ferencné nevében a Magyarhomorogi „Nagy Lajos Parasztháza” szonzora veszi át.”
- Ez mind nagyon szép dolog. Meglepett és meghatott az a tenni akarás, ami megnyilvánult úgy a „svéd asszony”, mint a sárréti önkormányzatok, és elsősorban a Te részedről – csuktam össze az irattartót – De mi az, ami Téged mozgat, mi az, ami sarkall, hogy minél többet tegyél a rászorulókért?
- Kezdjük azzal, hogy nemesi hajdú családból származom. Az őseim Bocskai hajdúi voltak. Már az anyatejjel a közösség iránti felelősséget szívtam magamba. A Bocskai Formulához tartom magam, akárcsak felmenőim. A Fejedelem saját magánvagyonának 2/5 részét áldozta az ország javára, s ezt az áldozatot a hajdúitól is elvárta, azaz jövedelmük 40%-át a lakóhely szerinti közösség kapta.
0 Megjegyzések