Négy év szaladt el hirtelen velünk,
Négy éve már, hogy álmokat kergetünk,
Négy éven át, szívedben melegséget hordoztál,
Megmaradtak szép emlékek, s a tovatűnő boldogság.
Négy év oly gyorsan szaladt el velünk,
Megtanultuk, hogy sorsunkért mi felelünk,
Ma már tudjuk, hogy Széchenyi miként elmélkedett,
S azt az érthetetlen Gráf-elméletet.
S megannyi hasznos információt,
Melyek gyarapították tudásunk,
Eredménnyel zárult valamennyi
Fizikai, kémiai kutatásunk.
Az új barátok csak úgy
Jöttek-mentek az évek folyamán,
Együtt tanultuk meg
A verselemzés folyamatát.
Együtt éltük át, az olykor
Kínzó feleléseket,
Összesúgva készítettünk
Hasznos feljegyzéseket.
Most itt állunk a színpadon,
A szalagavató új szín a lapon,
Búcsúzom Tőletek az örök barátság reményében,
S kívánom, hogy életetek teljen szeretetben,
Örökké tartó reménységben!
0 Megjegyzések