Könyv | Elképesztő belegondolni is abba, vajon milyen gondolatmenettel
juthatott egykor a Sunday Times főszerkesztője arra az irreális
következtetésre, hogy Ozzy Osbourne orvosi és életviteli tanácsaival
további olvasótábort toborozhat a lap számára, de a meglepő tény az,
hogy bármilyen őrültnek tűnik is az ötlet, bevált. A lapban megjelent
cikkekből válogatott kötet nemrég jelent meg magyarul.
Mr.
Sötétség Hercege olyan szempontból mindenképpen jó választásnak tűnik
orvosi tanácsok osztogatására, hogy önmagában természetfeletti jelenség,
az pedig, hogy még életben van a 40 évig folytatott, az őrült jelzővel
épphogy csak karcolt életvitele ellenére, valóságos csoda. Külön előny
az összegyűjtött cikkek szempontjából, hogy a szerző gazdag
tapasztalatokkal bír a felvetett témákban – legyen az betegség, alkohol-
vagy drogproblémák, szexuális kérdések vagy egyszerűen csak elmebaj. Ki
lehetne alkalmasabb ezek megválaszolására, mint egy hipochonder,
ex-alkoholista, ex-drogos rocksztár?
Alapvetően jól teszi, aki ettől a kombinációtól nem szépirodalmi
élményre számít – megfontolandó lenne a szóhasználat alapján valamilyen
karikába foglalt szám, vagy legalább egy szülői figyelmeztetés
feltüntetése – de a könyv ennek ellenére meglepően szórakoztató. Mi
több, esetenként érdekes.
Amit a The Osbournes című reality-ből már úgyis tudtunk – vagyis,
hogy a korral sem feltétlenül nő be az ember feje lágya – arra a
könyvben sem cáfol rá a szerző: esetenként már az agyamentség határát
súroló ötletekkel áll elő egy-egy olvasói levélben felvetett problémára,
de a poénokon túl jónéhány érdekes információval is gazdagodhatunk az
összeállításból – érdekes tudni például, hogy Ozzy-nak még neandervölgyi
rokona is van. Ez mondjuk talán nem is annyira meglepő.
A cikkeket témák szerint csoportosítva, a legmeghökkentőbb,
besorolhatatlan kategóriába tartozókat pedig abc-sorrendben rendezték
össze. A fejezetek végén egy gyors teszttel mérhetjük le a frissen,
autentikus forrásból megszerzett tudást, illetve a könyv végén található
válaszokkal kombinálva még extrémebb sztorikat, adatokat és tényeket
tudhatunk meg.
Az olvasói kérdésekre adott vicces – kis rosszindulattal helyenként
csak vicceskedő – válaszok mellett viszont olyan problémák is
előkerülnek, amiket még „a rock legnagyobb túlélője” is komolyan vesz. A
komoly betegségek jeleit jó szemmel szúrja ki egy gyakorló képzelt
beteg, és ezeket valóban nagyon komolyan is kezeli. Más szempontból
kifejezetten meglepően hat Ozzy-tól a drogról, alkoholról,
gyógyszerekről, sőt, a cigarettáról való leszokásra való buzdítás, de
tény: ha neki sikerült, nem létezik lehetetlen.
Egyetlen hiányérzetünk volt a bölcs tanácsokkal kapcsolatban: arról
sajnos nem áll rendelkezésre adat, hogy az olvasók közül hányan, és
milyen sikerrel alkalmazták a Dr. Osbourne tanácsait. Viszont azt csak
remélni tudjuk, hogy nem került mindegyik bevetésre.
