Édeshármas Szántó T. Gábortól

Mester, tanítvány és egy nő próbálnak kikeveredni életük zsákutcáiból Szántó T. Gábor Édeshármas című regényében, amely a 83. Ünnepi Könyvhétre jelent meg a L'Harmattan kiadónál.

(MTI) – Fejlődésregény, szerelmes regény és a túlélés regénye ez. A hiányzó hagyomány, a rend, illetve a szabadság és a modern életforma összeegyeztetésének regénye, amivel nemcsak a történet figurái, hanem egy egész ország küzd körülöttünk. Inkább persze kérdez a regény, mint válaszol, de annyit elárulhatok, hogy kompromisszumos megoldási javaslatokkal él – fogalmazott a szerző, aki a Szombat című zsidó kulturális és politikai magazin főszerkesztője. Hozzátette: ha kulcsszavakkal kellene jellemeznie a történetet, akkor a szerelem, a vallás, a hagyomány, a szenvedély, a holokauszt, a család, a múlt, a jelen, a boldogtalanság, a boldogság szavakat említené.
 

– Olyasmit szerettem volna elmondani, amiben van egyedi sajátosság és miliő, ugyanakkor mindenki számára fontos élményanyag – mutatott rá az alkotó, aki szerint új könyvében azért ott visszhangoznak korábbi műveinek témái is; például a múlt és jelen összefüggéseinek vizsgálatában, az identitás és az egyensúly keresésében.
 

Arra a kérdésre, hogy mi a kapcsolat az egyik napilapban publikált tárcanovellák és az Édeshármas között, azt felelte, hogy hangulatuk mindenképp rokonságban áll egymással, de a cselekmény, elsősorban a szerelmi szál eddig ismeretlen volt a tárcák olvasói előtt. – Ha egyszer kötetté formálódnak a tárcanovellák, talán más véget érnek, mint a regény, de a két könyv inkább kiegészíti majd, mintsem átfedi egymást – tette hozzá.
 

Szántó T. Gábor elmondta: öt év munkája van a regényben, bár közben más, hosszabb prózát is írt. – Két párhuzamos szálon fut, melyek néha összeérnek. Az öreg vallásos mester és a fiatal tanítvány mellett a fiatalember és szerelme kapcsolata jelenti a másik szálat. Vajon képesek-e együtt a boldogságra? – tette fel a kérdést a szerző, kiemelve: erre a vázra épül a regény. – A hol eltűnő, hol felbukkanó nőre való várakozás, másrészt a túlélők és a másodgeneráció világa, valamint a rendszerváltás utáni fiatalok tétova útkeresése – fogalmazott arról, hogy milyen területeket érintett könyvében. Szerinte szereplőit az is összeköti, hogy mindegyike pótol vagy pótolnia kellene valaki mást a másik életében. – Az élők mögött ott az eltávozottak szelleme, ha tudomást akarnak venni róla, ha nem. A tradícióban kapaszkodót kereső, kissé elidegenedett férfivilágban a nő jelenti a természetességet. De legalább ilyen fontos a férfi főhős lassú öntudatra ébredése – vélekedett az alkotó a Budapesten játszódó könyvről.
 

Leszögezte, néha ugyan "kölcsönvett a valóságból benyomásokat, epizódokat, karakterjegyeket", de a kötet a fantáziája terméke. – Nekem még volt módom belepillantani egy letűnőben lévő világba és ezért hálás vagyok mindazoknak, akik a háború előtti falusi zsidó tanházak világából, a polgári Budapestről származnak, s akiktől tanulhattam – tette hozzá.
  

– A regény egyik nagy tétje, mit kezdenek a nemzedékek egymással. Lehet-e közös nyelvük, hidat teremt-e köztük a hagyomány vagy átadhatatlan a felhalmozott és nagyrészt elpusztult tudás maradéka? Híd-e a hagyomány vagy fal? – kérdezte Szántó T. Gábor, aki szerint a könyv olyan kérdésekre is választ keres, mint hogy lehetséges-e a készen kapott régi mintákat követni vagy az új nemzedéknek új utakat és arányokat kell találnia. – Regényem öreg mestere és fiatal tanítványa szenvedélyesen kötődnek egymáshoz és menekülnek egymás elől. Segítenek egymásnak, de a másik terheit nem vehetik át – mutatott rá.
 

Az Édeshármast június 5-én Pécsett, 6-án Szegeden, 8-án pedig Debrecenben mutatja be Szántó T. Gábor, június 10-én, vasárnap pedig öt és hat óra között a 83. Ünnepi Könyvhét központi helyszínén, a Vörösmarty téren fog dedikálni a L'Harmattan Kiadó standjánál.