Százhuszonöt
éve, 1887. június 25-én született Karinthy Frigyes író, költő,
műfordító, a múlt századi magyar irodalom egyik legeredetibb alakja. A
Micimackó későbbi fordítója az érettségi után egyszerre kezdett
bölcsészeti, orvosi, természettudományi stúdiumokat, ám diplomát soha
nem szerzett. Gazdag életútjának egyik legeredetibb művével, az Így
írtok ti cíművel lett egy csapásra ismert író.
Sokgyerekes budapesti kispolgári család sarja, apja költők és
filozófusok barátja, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt. Az
ifjú Karinthy eleven szellemi közegben, művészeti, irodalmi, filozófiai
viták légkörében nevelkedett. A Markó utcai reálgimnázium 15 éves
tanulója volt, amikor első regényét folytatásokban közölte a Magyar
Képes Világ című lap. Az érettségi után egyszerre kezdett bölcsészeti,
orvosi, természettudományi stúdiumokat, de diplomát soha nem szerzett.
Nyitott és érdeklődő elme volt, foglalkoztatta a tudomány és a technika
fejlődése, a film és a rádió, ő maga is kipróbálta a repülőgépet és a
léghajót.
1908-tól a Nyugat munkatársa, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza
barátja volt. 1912-ben egyszerre jelent meg két novelláskötete, két
humoreszkgyűjteménye, s az irodalmi paródiáit tartalmazó Így írtok ti,
amellyel egy csapásra ismert és népszerű lett. Az első világháború
kitörése után kinyilvánította pacifizmusát, a Swiftet idéző Utazás Faremidóba című regénye és a Holnap reggel című drámája is háborúellenes motívumokat tartalmaz. Szatirikus publicisztikájának csúcsát a Krisztus és Barrabás című kötet jelentette. Az 1916-os Tanár úr kérem írásaiban archetipikus helyzeteket és magatartásformákat testesít meg.
A polgári forradalmat üdvözölte, a Tanácsköztársaságot már nem, a
fehérterror ideológiáját kipellengérezte, így hát támadták jobbról,
balról is. A szélsőséges diktatúrákat az elsők között tűzte vitriolba
mártott tolla hegyére, az emberi ostobaság, a szellemi tunyaság
megnyilvánulásai, a torzult világ jelenségei elé tartott görbe tükröt.
Regényeiben, humoreszkjeiben, elbeszéléseiben a hagyományos formákat a
groteszk, az abszurd, a fekete humor irányába fejlesztette tovább.
1930-as Nem mondhatom el senkinek című verseskötete számos formai bravúrja mellett mély filozófiai-gondolati tartalmával is kitűnik.
1936-ban agydaganatot diagnosztizáltak nála, a neves svéd
professzor, Olivecrona műtötte meg. Az "élményből" született meg a
túlvilági kalandozásról szóló Mennyei riport és az agyműtétre reflektáló Utazás a koponyám körül című
regénye is. A műtét után öt évre szóló nagyszabású írói tervet
készített, de csak tárcákra, karcolatokra futotta erejéből. Karinthy
Frigyes 1938. augusztus 29-én halt meg Siófokon.
Mindkét felesége korábban férjes asszony volt. Első asszonyától,
Judik Etel színésznőtől született Gábor fia, aki költő lett. A második
feleség, a legendásan szabad szellemű és -szájú Böhm Aranka volt,
házasságuk nő és férfi örök párharcának ékes és meglehetősen zajos
bizonyítéka volt. Frigyükből született Ferenc fiuk jelentős és népszerű
író lett.
Karinthy kiváló műfordító is volt, neki köszönhetjük a frappáns nyelvi fordulatokban gazdag Micimackót, s ő ültette át magyarra a Tom Sawyer kalandjait is. Bár az egész életében tervezett nagy művet, az Új Enciklopédiát
soha nem írta meg, helyette, mintegy mellékesen létrehozott egy
hatalmas és műfajilag is igen gazdag életművet, amelynek szinte minden
darabjában az emberi elme, az irodalom és a nyelv játékosságát
hangsúlyozta. Hatása bármely más magyar írónál általánosabb, ötleteit,
szójátékait nemzedékek ismételgetik.
Születésnapját a magyar humor napjaként ünnepeljük, ekkor ítélik
oda a humoros műfaj terén nyújtott kimagasló teljesítményért a
Karinthy-gyűrűt is.
Forrás:
0 Megjegyzések