A tegnapok tűnő álmain
kereslek még, de hasztalan,
elillant nyári éjszakáknak
árnyéka őszi önmagam.
Sóhajjá dermedt perceinken
hiányod döbbent csendje ül,
ha rólad kérdez egy néma hang,
konokon, vádlón, itt belül.
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések