Kertész Rita Júlia: Gyarló élet

Annyi gyötrő kín mardossa lelkemet,
nem ilyennek képzeltem el az életet.
Vállunkon cipelünk rengeteg terhet,
melynek súlyától a föld is megremeg.
Megannyi szépet álmodni, hogy életed
boldogabbá tedd, de milyen gyarló a sors,
egy pillanat alatt mindent tönkre tett.
Összeszedem lelkem törött darabjait,
felállok s megyek tovább, kínok között
él sok Ember, gyarló, gonosz ez a világ.
Egy csöppnyi jóság és szeretet, mit adni
lehet annak, ki kínok közt éli napjait.
Küzdünk a mában, hogy legyen holnap...
Küzdünk, mert keserves az életünk.