Volt egyszer egy katona,
Annak volt egy falova.
Nem volt e ló zabfaló,
Csak egyszerű hintaló.
Azt hitte a katona,
Elindul a falova.
Fittyet hányt a valóra,
Felült hát a falóra.
Sarkantyúzta -, hiába,
Nem indult a csatába.
Sírdogált a katona,
cserbenhagyta a lova.
Elvitte a vásárba,
Ott eladta faárba.
S vett valódi csatalót,
Most várja az indulót.
De a harcnak vége van,
Évek óta béke van.
Amióta van lova,
Otthon ül a katona.
0 Megjegyzések