Még emlékszem a rétre és az öreg hársra,
És emlékszem nagyapám két jó lovára,
És emlékszem nagyapám két jó lovára,
És emlékszem a bakra, a lukas pokrócra,
Az útnak porára, s minden bukkanóra.
Milyen szép volt akkor a nyár,
Ezernyi pompával virított a határ,
Pillangók repdestek a nyári szélben,
Tücsköknek hada zenélt akkor nékem.
Jó volna ismét a mezőn szaladni,
Két jó lovunkat a kocsi elé fogni,
Szénát gyűjteni ott künn határban,
Hogy legyen élelem télre a jószágnak.
Jó most ismét róla álmodozni,
Egy kis természetet a lelkembe lopni,
Lehunyt szemeimmel visszaemlékezem,
És ismét hallom a két jó fülemben,
„a tücskök játszanak éppen most nékem”
2011. Július havában. 19.-én
0 Megjegyzések